Borbála a bányászok védőszentje

Hírek Magazin Művészet Társadalom Turizmus Vidékünk

Érdekes módon, a világ bányásztelepülésein a vallásos emberek körében leginkább a Borbála-kultusz alakult ki.

Legendájával a VII. században találkozunk először. A Borbála kultusz kialakulásának helyét Európa délkeleti részein valószínűsítik, az egykori Keletrómai Birodalom területén. Nikodémiában egy  Dioscuros nevű görög ember lánya volt Borbála, atyjának büszkesége és minden reménye. Nagyobb korára, amikor apja tornyot épített számára, az tulajdonképpen börtöne lett. Egy pogány férfival tervezett összeházasítása nem sikerült. Ezért atyja maga fejezte le gyermekét. Végül atyja villámcsapás áldozata lett. Egy jó érzésű ember gondoskodott arról, hogy Borbálát méltón eltemessék. Sírja hamarosan csodatévő hellyé változott. – Ennyit nagyon röviden a legendáról.  

SZENT BORBÁLA tisztelete, legendájának továbbélése a világ nagyon sok helyén, bányavidékeken és más helyeken még létezik és létezni fog továbbra is.

Felsőbányán, a Kárpát Medence több bányavidékén is. Felsőbányán, amint a helyi Nagyboldogasszony templomban is látható, a bányászok védőszentjeként a Szűzanyát tisztelték elsősorban. A baloldali első mellékoltárának képén, a Szűzanya megjelent a bányászoknak. (Carl Schellein- vászon, olaj, 1865). Van azonban egy kb. 60 cm. magas Szent Borbála szobor is, elöl jobb oldalon.

A múlt ősi emlékeinek újraéledésére szükség van. Az elmúlt 50 év rongáló, agymosó hatása sok esetben érvényesült. Sok relikvia megsemmisült. Esély van a Borbála kultusz helyreállítására. Megkezdődött, egy ősi tradíciókhoz visszanyúló hagyományok életre keltése.

A “segítő szentek” egyikének tartják szent Borbálát, kultusza annyira elterjedt, hogy a világ sok helyén, templomokban is ott van minden megörökíthető formában. Ezek közül csak Magyarországon olyan terjedelemről tudhatunk, melyet Jármai Ervin kutatásainak köszönhetően “Szent Borbála a bányászok védőszentje” című könyvéből ismerhetünk meg.

Hogyan lett Borbála a bányászok védőszentje, annak magyarázata nincs. A 14 segítőszent közül választották ki a különböző foglalkozási ágak az idők folyamán. Az örökös veszedelemben élő bányász Borbálához fordult, hívta segítségül végveszedelmében.

Borbála kultusza főleg abban az általánosan bevett felfogásban gyökerezett, hogy tisztelői kegyelemben részesülnek. A hirtelen és készületlen halál elleni oltalmazónak tekintik, mivel atyja ezzel bűnhődött gonoszságáért. Kétségtelen, hogy egyike volt a középkor legnépszerűbb szentjeinek.

A Borbála kultusz európai elterjedéséről nagyon megoszló vélemények vannak. A Szent Borbála emlékek (szobrok, domborművek, festmények, stb.) a középkortól napjainkig csodálatosan szép műalkotásokban találhatók. Több oltáron kívüli, ismert Hans Holbein (1470-1524) a müncheni képtárban őrzött Borbála kép, a Szépművészeti múzeumban, Eszterházy gyűjteményben tudunk még ilyen képekről. Molnár László a BKL Bányászat 1990. egyik számában “Szt. Borbála kultusza az európai műalkotások tükrében” c. tanulmányában 33 Borbála relikviáról szóló írást találunk. A Prado múzeumban is egy különleges Borbála képet őriznek. Továbbá a berlini Nemzeti Galériában, Drezdában a Képtárban gyönyörű festményeken ábrázolják Borbálát. A legrégebbi szoborábrázolás a Xanteni Dómban található, 1450 körüli, de sok más templomban, kolostorban is láthatunk híres Borbála szobrokat.

Leggyakoribb attributumai a torony, kehely, könyv, pálmaág, strucc-, vagy pávatoll, fáklya, és gyakori a pallos, amivel lefejezték.

A magyar bányászat sok szép Borbála emlékkel büszkélkedik például Ajkán, Dorogon, Pécsen Rudabányán, Salgótarjánban, Tatabányán és több más helyen is.

Felsőbányán nem csak egyéb emlékek őrzik majd a bányásztiszteletet, hanem a Borbála-kultusz is élének marad. A római katolikus templom kis Borbála szobra egy művészi érték. Az idén, nemrégiben létesült Bányász Emlékparkban faragott Koter László Borbála szobra mai alkotás, de a város egyik figyelemfelkeltő jele lesz, majd egy Szent Borbála festmény ugyancsak a római katolikus templomban Papiu Gájer Grety munkája egyik újabb adománya a Monte Medio Értékei Egyesületnek, melyet  a missziós kereszt alatt helyeznek el és a templom egyik gyönyörű műkincse marad.

Ha a bányászatot megszüntették, annak emléke, a bányászok sok évszázados földalatti munkájának emlékei legyenek ezen relikviák által is a múlt örökségének jelképei és emlékeztessenek minden időben Felsőbánya múltjára, a bányászat tiszteletet érdemlő létére.

Felsőbányán, 2020. július 8.

Hitter Ferenc

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *