Felsőbánya – a kiváltságok városa volt

Aki nem járt még ezen a tájon, annak is szembetűnő már érkezésekor a különlegesen megragadó, a hegyek, a változatos domborzat, de a kis egykori bányászváros is, melynek nyomai, az egykori jellegzetes házakban találhatók, de a nem túlságosan megterhelt építészeti létesítményekben is. A város történetének szempontjából gazdag múltra tekinthetünk vissza. Egyes feljegyzések szerint a történelem előtti […]

Continue Reading

Felsőbánya ragadványnevei

Bármilyen Felsőbányáról szóló munka legyen, annak középpontjában emberekkel találkozunk. A bányásztelepüléseken mindenütt hagyománynak számítanak a ragadványnevek. Felsőbányán talán jobban, mint máshol, ezt a mindennapi használatban megtaláljuk, sokan nem is ismerik a helyes vezeték- és keresztnevet, hanem a ragadvány-, gúny-, beceneveket használják. Ezért nincs harag, megszokottá vált, még nemrégiben az 1970-es években is. A ragadványnevek feldolgozásával, […]

Continue Reading

Az ezeréves város

Gyönyörű természeti környezetben, a Gutin hegység lábánál terül el az a település, amely a Kárpátok hegyláncának kisebb hegységeivel van körülvéve. Ez a város: Felsőbánya. A város alapítására és múltjára vonatkozólag az irodalom különböző területein, monográfiákban és az archívumokban lelhetünk rá. Nagyon sokan nem ismerik még napjainkban sem e város múltját, történelmét, ennek évszázados fejlődését. A […]

Continue Reading

Rabok a bányában

A 20. század ötvenes éveinek elején, az államhatalom szégyenteljes húzásaként vált lehetővé, hogy rabtábort létesítettek a Bányahegyen, politikai elítéltek kínzására, szögesdrót kerítéssel és fegyveres őrökkel. A hegy, mely a város történelme során menedéket jelentett az üldözötteknek, akkor szégyenszemre rabtartói börtön-funkciókkal lett felruházva, ahol gazdák, tanítók, orvosok, mérnökök, papok, az értelmiség kiváló egyéniségei egyformán törték a […]

Continue Reading

Schmidt Sándor Városunk jeles szülötte

Schmidt Sándor Felsőbányán született, 1882. márc. 12. Oklevelét 1904-ben a selmecbányai akadémián nyerte. Szolgálatát 1902-ben a nagybányai állami bányászatnál kezdte, majd 1904-ben a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. kötelékébe átlépve a Zsil völgyében működött. 1905-ben Dorogon volt üzemvezető, 1911-ben ugyanott bányaigazgató. 1933-ban Magyarországon elsőként elnyerte a bányamérnöki doktori fokozatot. Schmidt Sándor elévülhetetlen érdemeket szerzett a dorogi szénmedence […]

Continue Reading

A Monte Medio Értékei Egyesület FESTŐTÁBORA

A Monte Medio Értékei Egyesület FESTŐTÁBORA minden napja jó hangulatban, munkakedvvel, kisebb-nagyobb kiránduilások élményeivel telt. A plein-air, a tájképfestés magas szintű művelése a jellemző, ami végig látható a született munkákon is. Több ferstőművésszel készült intejú, beszélgetés, amit majd az összeállítandó kisfilmben is láthatunk. Miről is lehet szó ilyen beszélgetések alkalmával? A festészetről, annak múltjáról és […]

Continue Reading

A Bódi-tó az embereké, a lakosságé, a turistáké és nem magántulajdon!

A BÓDI-TÓ AZ EMBEREKÉ, A LAKOSSÁGÉ, A TURISTÁKÉ ÉS NEM MAGÁNTULAJDON! Vége a Bódi-tónál történt, eddigi basáskodásnak, törvény ellenes magánintézkedéseknek. A Bódi-tó annak ellenére, hogy kétséges utakon magánterületté vált volna, annak csak kis szárazföldi részei vannak magánkézben, ahol a jelenlegi tulaj- még akkor sem csinálhatja azt ami neki tetszene. A városi elöljáróság megelégelte az eddigi […]

Continue Reading

A LISBONA-HÁZ – BÁNYAKAPITÁNYSÁG – BÁNYAHIVATAL

Felsőbánya bányászathoz kötött élete elkísér minden helyi patriótát az emlékezet előtti időktől napjainkig, sok helyen megelégedéssel, de talán még több időt említve a bánásokkal, keserűséggel, terhekkel tűzdelve. Biztosan állítják, hogy a vidéken már a római uralom ideje alatt foglalkoztak bányászattal. A népvándorlás korában e vidéken szarmata és dák népek laktak, utánuk pedig a kazárok. Források […]

Continue Reading