Felsőbánya ragadványnevei

Turizmus Vidékünk

Bármilyen Felsőbányáról szóló munka legyen, annak középpontjában emberekkel találkozunk. A bányásztelepüléseken mindenütt hagyománynak számítanak a ragadványnevek. Felsőbányán talán jobban, mint máshol, ezt a mindennapi használatban megtaláljuk, sokan nem is ismerik a helyes vezeték- és keresztnevet, hanem a ragadvány-, gúny-, beceneveket használják. Ezért nincs harag, megszokottá vált, még nemrégiben az 1970-es években is.
A ragadványnevek feldolgozásával, gyűjtésével nem sokan foglalkoztak. Felsőbányán Pelládi Irénke, a Kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Kar végzőse 1974-ben vizsgadolgozatában foglalkozott bőven ezzel a témával. A 87 gépelt oldalt tartalmazó vizsgadolgozat tudományos irányítója Márton Gyula egyetemi tanár volt. A rendkívül érdekes, egyedülálló dolgozatból ismerjük meg a ma már kissé múlófélben, felejtődés érintett neveket, de még napjainkban is sokat bhasználnak közülük, ha nem is állandó megszólításként, legalább emlékszóként.
A Felsőbányán beszélt magyar nyelvjárás az északkeleti nyelvjárás típus része. Vannak hangtani sajátosaságai, melyeket néhány név ismertetésnél használni fogunk. A helyi nyelvjárást jellemzi a középső nyelvállású hosszú magánhangzók (ó, ő, é) csökkenő nyomatékú, záródó diftongusokban történőm realizálása (óu, őü, éi).
A hangsúly és hanglejtésre találunk utalást Pelládi Irénke munkájában, megállapítva, hogy az megegyezik az irodalmi kiejtés normáival, itt nem hallható a Szatmár és környékére jellemző (éneklő) hanglejtés. A felsőbánya nyelvjárással eddig Zolnai Gyulát nem számítva, alig foglalkoztak. A szerző megállapítja, hogy a munkáshumor a gúnynevek széles skáláját terermtette meg.
A gúnynevek gyűjtését Pelládi Irénke 1971-ben kezdte. A helyszíni gyűjtés a városrészeken (Alsóvég, Felsővég, Puszta, Kákás) , ezen belül utcánként történt idősebb, felsőbányai adatközlők, bányászok, munkások, tanárok segítségével.
Az összegyűjtött, több mint félezer gúnynév feldolgozása négy nagy fejeztre osztódik:
I.A ragadványnevek állománya, – megállapítható, hogy a magyar nyelvű családok számához mérten Felsőbánya gúnynév állománya gazdagnak minősíthető. Kevés az olyan ember, akinek ne lenne gúnyneve.
II.A ragadványnevek funkciója esetében a kialakulás időpontját nem lehet pontosan meghatározni. Lehetnek egyéni-, vagy családi ragadványnevek. A dolgozatban összegyűjtött 549 gúnynév közül 405 egyéni, 144 pedig családi.
III.A ragadványnevek nyelvi alkatáról megállapítható, hogy szókincstan és jelentéstan szempontjából rendkívül változatos felsorolást lehet eszközölni.
Az indíték szerinti osztályozás ugyancsak sokszínű és nagyszámú kategóriát állít fel.
A gúnynevek, természetüknél fogva, az esetek többségében a kifejezendő nevet nem köznyelvi jelentésében használt nyelvi elemekkel jelölik. Bennük az elnevezés születésekor meglévő helyzet, körülmény, külső vagy belső tulajdonság, irónikus, humoros nyelvi eszközökben ölt testet. Az elnevezők mindig olyan szemléletes nyelvi kifejező eszközöket ragasztanak későbbi viselőjükre, amelyeknek indítékát vagy maguk a megnevezettek mintegy készen kínálják föl (elszólás, szavajárás, kirívó jellembeli tulajdonság, feltűnő testi sajátosság), vagy olyanokat, amelyek a gúnynevet viselőikkel kapcsolatos különleges, a névadó közösségben ritkán, esetleg csak egyszer előforduló humoros, nevetséges események sugallanak. A jelölt és a jelölő közötti kapcsolat az ilyen megnevezésekben főleg metaforikus és metonimikus jellegű.

IV.A ragadványnevek eredet szerinti rétegződését tekintve két csoportot találunk: eredeti nevek, és kölcsönnevek. Az osztályozások elméleti részében rengeteg példa szolgál minden csoport és alcsoportok illusztrálására.

A Felsőbánya ragadványnevei című, kiváló helytörténeti fejezetnek tekinthető munkából, azonban az Adattárban szereplő, betűrendes sorrendben található nevek közül sorolunk fel példákat, a név viselőjének mellőzésével és a kiejtéshez hű fonetikával:
A Csúrkába szól a puska, Ad meg magad Pirike, Amerikás, Ami bittoty, bittoty, Angyal, Árgye kiblu-káblu,
Bürger csizma, Babám, Bagoj, Bagyu, Bajfalusi muta, Bárány, Bika, Bokszos, Boszorkán, Brener, Blidu, Bukova, Búsmagyar,
Cárnő, Cigány, Cinkő, Citronka, Csánok, Csendes, Csetyerás, Csicsa, Csihák, Csikcsák, Csinos, Csirke, Csontos, Csosza, Csütike,
Dada, Dádé, Dali, Danyila, Deka, Dinnyés, Doktorúr van nekem egy kandisznóm, Döbrögi, Drityu, Duceom, Duplaszáju Péter, Düge Laci,
Ecetes, Egír, Égimeszelő, ,Eggyet mekszerettem, Elatták a házat megmeratt a kímíny, Egy krajcár két krajcár,
Fagyi, Fagylaltos, Fakovács, Falu rossza, Fehéregér, Fekete tulipán, Ficsúr, Fílek, Finánc, Fluszu, Füles,
Gézengúz Géza, Giliszta, Gimpli, Godzila, Gojó, Gordonos, Görbe, Göriny, Grófné, Guba, Gyáros, Gyehena,
Habos, Háder, Hájbás, Halál, Haluska, Ha nem vagy enyém, Háp háp, Hapták, Héja, Heródes, Hindu, Hitler, Hol ember, hol gyermek, Hombár Zsuzsi, Hoppá, Horti, Huhu Anna, Huszoneggy,
Ídes, Igazi uriasszon, Igenis Matil, Jaj a patkóbelem, Jani fijam igyá kiflit, egyé pájinkát, Jatta, Jézuska, Jó jártá te szíp virákszál, Judás,
Kacska, Kaja, Kájsz úr, Kandúr, Káposztatőtelík, Karalábé, Kecske, Kecsmán, Kej fe János, Kiráj, Kisegír, Kiskereszt, Kiskutya, Kityingán, Kisbíró,, Koca Laci, Kokas, Kontyos pacsirta, Körmöscipő, Krampusz, Kúdus, Kuk tata, Kukukk, Kum dáj vava, Kuporogy Juli, Kutya,
Lábája, Laptapecsenye szájú, Lator, Leninke, Leső, Liba,
Macska, Macskamíz, Madár, Majom, Mákos, Malac, Maskura, Ménkü, Mérnök úr, Micku, Mingyá lesz kéddeci, Mit hoz az angyalka, Mízeskalács, Murok, Muta,
Nagyóru, Négus, Ne hagyd magad Slézinger, Nem jött ki a lípis, Nuku, Nustyu, Nyomás, Nyulas, Nyuszi,
Olá, Olajos, Olojer, Orosz gípisz, Ó szép Jézus, Ördög,
Pacalos, Pácsu, Pakulár, Palacsinta, Palánka, Panusa, Papagáj, Paprikás, Papucs, Pászka, Paszúj, Patkány, Peníz, Picsku, Pilu, Pilu Náci, Pimpiri Iboj, Pintyő, Pipa, Pisák, Pitonkás,
Pityik, Plötyi, Pocsík, Princike, Prücsök, Pucurgó, Puhu, Puppa levél, Püspök,
Ragaggy, Ratata Pista, Repülős, Rincencájg, Ripu, Riskása, Róka, Rucuka, Ruszki,
Sakter, Samu, Sárgaláb, Senki fija, Seprübajnok, Siket, Sinszeg, Sodronyfa Andriskó, Sorakozz, Sótalan, Stikás, Sulimándri, Sunyi,
Szamaras, Szárcsu Pista, Szeles, Szfintu, Szikra, Szita, Szivem, Szlenyina, Szomszíd asszony, Sztalin, Szundi,
Tábák, Taliján, Támbi, Tankerli, Társam, Táska, Tátá, Tata dülik a buda, Tekintetesúr, Tészta, Titó, Tokány, Tokfa, Toppincs, Tökös, Tötyő, Trafikos, Trutyu, Tücske, Tyúkleves,
Ugri,
Vadászpecír,Vadlovas, Vadmacska, Vadvirág, Vakcsődör, Vásár, Veres tata, Vidor, Vinkli, Vín szürke, Vírcse,
Zájcki, Zsebbe a kúcs, Zsidó, Zsuka.

Megállapíthatjuk, hogy Pelládi Irénke, a helyszíni gyűjtésen kívül, nagyon gazdag szakirodalmat használt munkájának összeállításakor, ezek szerzőit és címeit sorolja fel a dolgozat befejezése után.
Ragadványnevek, gúnynevek, sokak szórakoztatására, bosszantására, büszkeségére, a bányásznép, a munkásnép szórakozását kiegészítő megnyilvánuláások része.
Pelládi Irénke nélkül ezekről nem tudnánk semmit, hálával gondolunk a megörökítőjükre.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *