FESTMÉNYVERSEK

Hírek Magazin Művészet Társadalom Tudomány Turizmus

Érdekes, hasznos, rendkívülien szórakoztató, a művészet teljesebb élvezeteként vettem kézbe a nemrégiben megjelent könyvecskét – FESTMÉNYVERSEKHajnal Éva versei Kovács Emil Lajos festményeiről.

A költő, aki csodálja Kovács Emil Lajos festményeit, Hajnal Éva, sok éves tanári, pedagógusi, tehetségmentori munkája után, mostani nyugdíjasként kapott ihletet erre a különleges tevékenységre. A Litera-Túra Művészeti Magazin főszerkesztője. Alkotói barátságuk Kovács Emil Lajossal 2015 óta töretlen és gyümölcsöző. Még sohasem járt Erdély gyönyörű tájain, csak e festmények által versben-gondolatban. Ez már a költőnő ötödik verseskötete.

Kovács Emil Lajos  festészeti szakon végzett iskolát, majd a képzőművészethez közel álló munkahelyen dolgozott. 2011-től a Nagybányai Képzőművészeti Főiskola abszolvense. Tanárai Nicolae Suciu, Anghel Negrean és Kovács Bertalan voltak. Szülővárosában Szatmárnémetiben él, de megítélésem szerint Felsőbánya festőművészének tartom, állandóan ezeket a tájakat járja és örökíti meg. Örökös tagja a MONTE MEDIO ÉRTÉKEI Egyesület festőtáborainak. Művészetterapeutaként is autista gyerekekkel is foglalkozott. Mondhatjuk róla, hogy kimondottan a festészetnek él, több mint 80 alkotótáborban vett részt Erdélyben és Magyarországon. 2015-ben és 2016-ban katalógus is jelent meg munkásságáról, valamint a Monte Medio Értékei festőtáborok katalógusaiban láthatjuk munkáit, és a Felsőbánya Művészettörténete című könyvben találkozunk nevével és festményeivel.

Bertalan János a pécsi Irodalmi kávéház vezetője írja többek között: “elringatnak a vers képei, s elringat a festmény zenéje, a színek harmóniája, azaz szól hozzám.” – “A művészet minden alkotásával lehet azonosítani, de talán sajátunknak érezni ennél több. Ha valaki kezébe veszi ezt a kötetet, megismerheti ezt az érzést, együtt repülhet a szerzőkkel, felismeri, hogy ők a barátai, a társak, akik tudják, hogy mi rejlik bennük, megmutatják a legszebb vonásainkat, beszélnek helyettünk, visszazökkentenek bennünket a szépség és a harmónia világába, s nem látjuk a világ hányódását, csak a lélek békéjét és nyugalmát érezzük.” – vallja Bertalan János.

“Szeretném elkiáltani, hogy gyarapodott az élet, mert újabb kincsek teszik szebbé a világunkat.”

Kovács Emil Lajos számára mindenképpen csoda, “hogy már meg lehessen fogalmazni versben színeket és vonalakat. Újra élni, értelmezni, ami vászonra lett feszítve, ami nem volt benne az is belekerült és új értelmet, életet kapott szavak által.”

A festmény és vers szoros és különleges szövetségéről a költő leírja, hogy: “Lehetne ez egy festészeti album – úgy is megállná a helyét. Lehetne verseskötet, némi körítéssel és magyarázattal. Lehetne, de nem az,! Nem csak az!”

“…Jó rácsodálkozni e sok szépségre! Minden ecsetvonásban egy vers lakik, csak hagyni kell kigördül magától…”

Nagy tisztesség nekem ebben a csodában részesülni…

Bárcsak érzékelhetővé tehetném! – írja Hajnal Éva.

Valódi gyönyörűségekkel találkozunk, amint azt már számtalanszor leírtam, elmondtam.

Szívesen sorolnám, de nagyon hosszú lenne a színes képek neve, az alkotások helyei, számomra legtöbb ismert táj, Felsőbánya és környékétől, egészen a Zala megyei Söjtörig.

Akinek alkalma van kiállításon csodálni, annak az szerencséje, nézhetjük akár albumokban is, de ha itt van mellette a megfogalmazott szórengeteg, a vers, valami különleges az és bíztató. Nem reklám, de sok embert arra kényszerít, hogy megszerezze. Otthona falán láthassa. Nagy elégtétel, ha Kovács Emil Lajos képed lehet a közeledben.

Csodálattal adom tudtára mindenkinek a kis könyvecske megjelenését.

Molnár Gábor versével együtt mondom:

“Minden képben ott egy szelet kenyér pirosban, sárgában, zöldben / látod az életet fűben, fában, felhőben a dombokon szaladsz az ég felé / várod hogy elérd az Istent / a házak közt találod apádat s jó anyád, keze a kilincsen ajtókon belépnél, / szívedet hívja egy érzés ott van a helyed a fák között minden kép egy hazatérés.”

A könyv 24. oldalán láthatjuk Hegy az ég alatt (Felsőbánya) címmel elnevezett képet.

Verse a következő: HEGY AZ ÉG ALATT /

 megérinthetném a hegyet / tenyeremben tarthatnám nyurga színeit / s az ég kékjével felüdíthetném bágyadt lelkemet / nem szólnék / csak nézném / ahogy árnyalatain gyönge kaláccsá foszlana a csend.”

A 114. oldalon találjuk a TÉL  – FELSŐBÁNYA) képet. Ennek verse:

“TÉL /most a csend volna jó / csak nézném / hogy nyugszik a szó / kint hóesés / puhán beszél / a néma pillanat / félszeg pillái mögött / a tél halad nesztelen/

s lábnyomunk / a kicsi a nagy / e percben válik / semmivé a hó alatt.”

Kedves költő hölgyem, festőművész uram!

Alkossatok sok – sok halhatatlant, örök emléket, hatalmas kincseket!

Hátha alkalmunk és lehetőségünk lesz egyszer, hogy Felsőbányán alkossatok együtt egyik táborunkban?

Hitter Ferenc 2020. novemberében

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *