KÁLVÁRIA ÉS KERESZTÚT FELSŐBÁNYÁN

Hírek Magazin Művészet Társadalom Turizmus Vidékünk

A keresztút – via crucis, via dolorosa – eredetileg az a kb. 1,5 km-es útvonal, melyen a keresztény hagyomány szerint Jézus a kereszttel a Praetoriumtól  kiment a Golgotára. Ma olyan ájtatosság, aminek segítségével a keresztény hívek Jézus szenvedésein és keresztre feszítésének eseményein elmélkedhetnek.

FELSŐBÁNYÁN  dokumentum bizonyítja, hogy 1847 előtt azon a helyen ahol most van, már létezett kálvária: “A templomtól északkeletre emelkedő magaslaton van, ahonnan szép kilátás nyílik a távoli dombokig.”

Az 1836-os Vis. can.  Hám János püspök ezt írta: “Est hic Calvariae mons in statu tamen misero”, Hám János püspök óhajára és buzdítására új Kálváriát építettek. A most is álló kápolna építése Pilászi Félix Mihály (1840-1857) plébános idején kezdődött. A kápolnát 1846-47-ben építették Tischler Albin tervei szerint, aki a római katolikus templom tervezője volt. 1848. május 7-én szentelték fel az ezrével érkezett zarándokok jelenlétében.

1935-ben Nagy Károlyné Felsőbánya híres festőművésze készítette a kertesztút stációit. Vasrámák felett girlandok voltak kialakítva. A külső falon volt elhelyezve a 14 stáció. Az egyház akkori krónikása, dr. Czumbel Lajos plébános írta: ” Régóta éreztük, hogy egy nagy hiányunk van: nem volt keresztútunk, úgy, hogy nem is tudtunk keresztúti ájtatosságot végezni. A kálváriai képek elhelyezése nagy fejtörést okozott. Végül is a legmegfelelőbbnek látszott, hogy künn helyezzük el. A köralakú kápolna külső fala szinte kínálkozott. A képek kereteit vasból készítette Mihálcsik György lakatos. A fémkeretbe, cementbe öntve Illés Gábor helyezte el a sok kristályt, legnagyobb részt Ádámcsik Gyula adományából. Krompaszky János ( a Márton fia) készítette a girlandokat Nagy Károlyné irányításával. Bányásznéphez bányászkeresztút illik!

A keresztúti ájtatosságok nem voltak ritkák. A húsvéti gyásszertartás, a körmenet utáni ájtatosság mélyen a szívekbe markolt. Mély meghatódottság uralkodott a szertartáson lévőkben.

Látni lehetett, hogy a bányászoknál ősi hagyomány, vérükbe ültetett valóság a kereszt iránti rendkívüli tisztelet. Talán a bányász szenvedése, élete magyarázza meg ezt az ösztönös húzódást a szenvedő Jézus iránt.”

Ma már sem bányászok, sem szertartások nem uralják a kálvária dombon álló keresztet, a köralakú, gyönyörű, felújított kápolnát, melyen azonban már nincs meg az akkori keresztút

A 14. századtól induló zarándokok ma már nem hiányoznak, nem járnak keresztútat.

Több helyen is már, de Felsőbányán minden bizonnyal:

 “Magasan áll a Golgota ormán, A szent kereszt elhagyottan árván.”

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *