Legyünk büszkék, még akkor is ha nem is itthon érvényesültek

Hírek Magazin Társadalom Tudomány Vidékünk

Érdekes írást kaptam ma nagyon kedves barátomtól Várady Lajostól, amiből eszünkbe jutnak néhányan a nagyon sok híres, értékes és elismert udós emberek közül, akikről tudnunk kellene és büszkeségünk arra késztetne, hogy vagyunk, hogy nem elfelejtett, eldugott emberek vagyunk mi, mindannyian, akik éltek és élünk, akik tettek és akik élvezték tetteiknek eredményeit. Nem csak a múlt, ami adja számunkra ezt a büszkeséget. Napjainkban a legújabbak mellett, mint a szerencsétlen járvány elleni oltás egyik fontos személyisége tudós előállítójának   Karikó  Katalinnak és más társainak tudománya mellett még a politikával is hasonlóan állunk. Van olyan, akiről máris mondhatjuk, hogy megmentette az országot és van olyan szereplő is, aki a legrosszabb tettei mellet hazug és rosszindulatú mesterkedéseit folytatja. Ne feledjük tehát, hogy kik vagyunk, kik voltak őseink és kikkel élünk együtt akár keserves, akár segíségre kényszerült napjainkban.

Amikor Enrico Fermi Nobel-díjas atomfizikust megkérdezték, hisz-e a földönkívüliek létezésében, így válaszolt: „Már itt vannak közöttünk… magyaroknak hívják õket.” Legendás tudásuk, zseniális fantáziájuk, egymás közt beszélt különös nyelvük, furcsa angol kiejtésük miatt amerikai tudós-körökben tréfásan marslakóknak nevezték azt a mintegy 50 magyar tudóst, akiknek a XX. század legnagyobb felfedezéseit köszönheti a világ.

Egy amerikai tanulmány szerint a XX. századot Budapesten készítették elõ, hiszen magyar anyanyelvû volt, és valamelyik híres budapesti iskolában tanult szinte minden tudós, aki a XX. századot meghatározó számítástechnikát, az atom- és ûrkutatást elindította, továbbfejlesztette.

Neumann, Szilárd, Wigner, mars ki a Városligetbe!” – Ezt nem három vásott kölyöknek mondta a számtantanár, hanem három matekzseninek: Neumann Jánosnak, Szilárd Leónak és Wigner Jenõnek, akik osztálytársak voltak Budapesten a Fasori Gimnáziumban, s oly döbbenetes volt a matematikai tudásuk, hogy dolgozatírás helyett inkább levegõzni küldte õket a tanáruk, hiszen pillanatok alatt megoldották a legnehezebb feladatot is. Késõbb mindhárman világhírûvé váltak. Wigner Jenõ az atomreaktor, Szilárd Leó az atombomba, Teller Ede a hidrogénbomba feltalálója. Tudásukkal hatalmas erõt szabadítottak ki a palackból, de mindhárman tiltakoztak az ellen, hogy háborús célra, emberek ellen használják az atomenergiát. A maghasadásban nem a pusztító bombát, hanem az energiaforrást keresték. Szilárd Leó Einsteinnal együtt levélben kérte az amerikai elnököt a maghasadás békés felhasználására. Nem rajta múlott, hogy nagyszerû találmányát tömegpusztító fegyverként vetették be. Neumann János a számítógép atyja, korának egyik legnagyobb lángelméje. Az általa 1943- ban megépített computer akkora volt, mint egy szoba, de kétségtelenül ez az õse a mára már táskányira zsugorodott számítógépeknek. Neumann János Eisenhower amerikai elnök tanácsadója volt, õ beszélte le Kína megtámadásáról. Halálos ágyánál a hadsereg magas rangú tisztjei váltották egymást, nehogy lázálmában katonai titkokat beszéljen ki. Fölösleges volt. Neuman János haláltusájában magyarul beszélt… 

Nemcsak a számítógép megalkotása, hanem fejlesztésének fontos lépései is magyar nevekhez kötõdnek.

 Kemény János a legelterjedtebb programozási nyelv, a Basic nyelv és a világot meghódító e-mail rendszer megalkotója. 

Simonyi Károly fejlesztette ki a Word szövegszerkesztõ programot, õ a híres Microsoft cég második embere, Bill Gates neki köszönheti, hogy a világ leggazdagabb emberévé válhatott. 

Lovász Lászlót és Bélády Lászlót a szoftverfejlesztés, Gróf Andrást a mikroprocesszorok illetve a személyi számítógépek megalkotása miatt tartják az informatikai forradalom legnagyobb alakjainak. 

Lánczos Kornél kiváló elméleti fizikus és matematikus Einstein munkatársa volt, akinek azt írta a relativitáselmélet megteremtõje: „Ön az egyetlen általam ismert ember, aki ugyanúgy közelít a fizikához, mint én.” 

A magyar tudósok különösen vonzódtak a repülés tudományához. A levegõt meghódító felfedezéseik évtizedekkel megelõzték korukat. 

Asbóth Oszkár az Arad megyei Pankotán született, Aradon tanult. 

Kármán Tódor munkatársaként a helikopterek történetének kimagasló alakja. 

 A Kennedy elnök által kitüntetett, harminc egyetem díszdoktorává avatott Kármán Tódorról a Holdon és a Marson krátert neveztek el. Õ az elsõ helikopter és a sugárhajtású repülõgépek kifejlesztõje. Kármán kutatásai alapján valósulhatott meg a hangsebességet túllépõ repülõgép és a rakétatechnika. 

Fonó Albert a sugárhajtás elvének atyja.

A Hoff Miklós által kifejlesztett vékonyfalú szerkezeteket alkalmazzák ma is világszerte a repülõgépek, ûrrakéták, tengeralattjárók építésénél. 

Bay Zoltán az ûrkutatás úttörõje. 1946-ban amerikai kutatókkal egyidõben sikerül Budapesten felállított radarjával a Holdra jeleket irányítania, és visszhangot érzékelnie. 

Szebehelyi Gyõzõnek döntõ szerepe volt abban, hogy az amerikaiak eljutottak a Holdra: õ tervezte meg az Apolló ûrhajók pályáját

Csonka János és Bánki Dónát nevét mindenkinek ismernie kellene, aki autóba ül: a világon burrogó sok száz millió benzinmotor mind az általuk feltalált porlasztóval mûködik. A benzint levegõvel keverõ karburátor ötletét egy virágáruslánytól „kapták”, aki vékony csõbe levegõt fújva permetezett vizet a rózsákra. 

„Ma stresszes napom volt” – meséled édesanyádnak, de vajon tudod-e, hogy a stressz fogalmát magyar tudós, Selye János ismerte fel, és határozta meg pár évtizeddel ezelõtt. 

Mihály Dénes a televíziós közvetítés, a hangosfilm, 

Goldmark Péter a színes televízió

Csicsátka Antal a sztereó technika feltalálója. 

Rubik Ernõ zseniális találmánya, a világot meghódító bûvös kocka nem gyerekjáték – bár lehet, hogy nektek is sikerült már kiraknotok mind a hat oldalát. Valójában igen bonyolult matematikai tudást igényel mind az alkotó, mind a játékos részérõl. 

A XX. század legfontosabb felfedezései magyar nevekhez fûzõdnek, hat amerikai elnöknek magyar tudós volt a tanácsadója. Ámul a világ: honnan fakad ez a világot alakító szellemi erõ? Teller Ede anyanyelvünkben találta meg a titkot: “Bámulatos és hatalmas a szép magyar nyelv kifejezõ ereje és hatása a magyar fiatalokra. Életem legnagyobb tudományos felfedezése, hogy csak egy nyelv van, és az a magyar.” 

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *