Ma is…

Magazin Művészet Társadalom Vidékünk
Kozák Mari verse – Emil Lajos Kovács képéhez

Ma is…

Mellém állt az Isten

csak úgy fésületlen

hunytam le a szemem

magamat szégyelltem

hát ujjam közé csíptem

a tegnapi gondot

szám szélére kiült

akár egy akarnok

ő meg mellém állott

átölelte vállam

havat hozott a szél

én csak árván vártam

szólani sem tudtam

csak halkan nevettem

az éjszakai égen

egy csillagot kerestem

mellém állt az Isten

ma is csak szégyellem

bánatom feledve

elé nem térdeltem

mondtam buta szókat

minek is fecsegtem

számon kértem tőle

az én kicsi kincsem

mellém állt az Isten

én meg fésületlen

öleltem keresztem

s lettem istentelen.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *