Mátyást nem a Duna jegén választották királlyá

Hírek Magazin

A krónikák szerint a rómaiak 172-ben úgy harcoltak a barbár seregek ellen a befagyott Dunán, mintha szárazföldön lettek volna. Ha épp nem háborúztak a jégen, a kereskedők örültek a fagynak, ugyanis ilyenkor megspórolhatták a komp vagy a hídvám költségeit. Utoljára 1963 telén fagyott be a Duna annyira, hogy néhol át lehessen rajta menni.

Az ország legnagyobb folyója tehát régebben elég gyakran befagyott, ennek ellenére Mátyás jégen való koronázása nem igaz. Olyannyira, hogy az uralkodó még csak nem is Magyarországon, hanem Prágában volt királlyá választása idején. De akkor honnan jön a legenda? Mátyást a civakodó nagyurak már Szegeden megválasztották királynak, mert egy gyenge, irányítható uralkodót szerettek volna. Mint tudjuk, ez a húzásuk nem igazán vált be, mivel Mátyás vaskezű királynak bizonyult.

Mivel az új uralkodó személye már megvolt, a Budára és Rákosmezőre összehívott királyválasztó országgyűlés csak formalitásként szerepelt. Elképzelhető, hogy az országgyűlés résztvevői a Duna jegén átkelve vonultak fel a várba. Az is lehetséges, hogy a döntést ünneplő nemesség özönlött a befagyott folyóra.

I. Mátyás, születési nevén Hunyadi Mátyás (Kolozsvár, 1443. február 23.Bécs, 1490. április 6.) Magyarország és Horvátország királya 1458-tól, cseh király 1469-től, Ausztria uralkodó főhercege 1486-tól haláláig. Közkeletűen Corvin Mátyás vagy Igazságos Mátyás néven is ismert. Hivatalos latin nyelvű uralkodói nevén Mathias Rex; neve németül, latinul, angolul: Matthias Corvinusrománul: Matei Corvin.

Apja Hunyadi János erdélyi vajda, majd magyar kormányzó, anyja magyar köznemesi család lánya, Szilágyi Erzsébet. Bár 1458-tól uralkodott, királlyá koronázására Székesfehérvárott csak 1464-ben került sor. A szakirodalom és a köznyelv egyaránt leginkább sorszám nélkül, egyszerűen Mátyás királynak nevezi.

Mátyásnak kiterjedt hagyatéka él a magyar közművelődésben. A legismertebb a Corvina könyvtár, melynek ma 216 fennmaradt kötetéről tud a kutatás.[140] A korabeli ferences építészet, elsősorban János testvér munkássága nyomán, szerte az országban őriz Mátyás korabeli emlékeket, melyek közül a Szeged-alsóvárosi, Kolozsváron a farkas utcai református és a nyírbátori gótikus templomot lehet említeni. Bár palotái romba dőltek a török háborúk alatt, az újjászülető visegrádi palota már méltó reprezentánsa korának.

Tarján M. Tamás könyvéből: “Királyválasztás a Duna jegén” tudjuk, miszerint „Merem mondani, hogy a magyar dolgok kezdetétől fogva királyválasztás annyi örömmel és annyi dicsőséggel még nem ünnepeltetett.” (Thuróczy János)

1458. január 24-én választották meg Magyarország királyának a 15 – más számítások szerint 17 – esztendős Hunyadi Mátyást (ur. 1458-1490), a törökverő hadvezér, Hunyadi János fiát. A legenda szerint Mátyást a Duna jegén türelmetlenül várakozó budai és pesti polgárok kiáltották ki uralkodónak, a valóságban azonban a Magyarországot irányító főúri ligák juttatták trónra azt a fiatalembert, akinek 32 évig tartó országlása hazánk utolsó fénykorának bizonyult.

Már életében, de különösen halála után rengeteg monda és szólások fűződtek a király életéhez, cselekedeihez. Egy 16. századi oklevél hátlapjára írták ezt a bejegyzést: “Meg holt matias király s el költ az Igazsagh.”

Illusztráció: Mátyás koronás címere a Hunyadiak hollós címerével, Mátyás-templom, Budapest

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *