Ne féljetek, de legyetek fegyelmezettek

Hírek Magazin Társadalom Tudomány Uncategorized

2020. április 2.

Roppant érdekes információt hoz az “áramlat”. Ritkaságszámba menő és igaz. Valóságos gondolatok és megállapítások. Nem bírom megállni, hogy néhol ne idézzek egy-egy gondolatot onnan, hiszen másképp nem lenne érdemes. A mai nap valóságával együtt végiggondolva a már leírtakat, nem lehet ellenállni az eddig is hangoztatott, továbbra is látható, érezhető tényeknek.

Gyönyörűen süt a nap már kora reggeltől kezdve a Gutin csúcsán, a Bányahegy oldalán, a hideg ellenben tartja magát, április elején, minusz 4 fok eléggé csipős. Az utcák üresek, Ritkán rohan valaki dolgára, mert nem tehet mást. Még egészséges. Szerencsénkre nem vagyunk gócpontban, eddig elég jól megúsztuk. Hátha marad is nálunk a háború nyugodt lefolyása. Rendőrautó jár leggyakrabban. A gyalogos rendőröket ritkán lehet látni, ők megszokták, hogy nagyurak legyenek, de mégis a büntetés veszedelmes, ha esetleg leszólít, a megemelt összeget nem ajánlatos megreszkírozni.

Szükségállapot van, kijárási tilalom, jól megszabott kevés kivétellel. Mit is tehetnénk, elsősorban tájékozódunk -már akit érdekel – hogy mi a helyzet ebben a világháborúban, melynek lefolyása betakarja az egész földgömbünket, nem lehet elbújni előle, vagy kikerülni a következményeit.

Nézem a mai helyzetet, az ijesztő számokat. Április 2-án még rosszabbak mint elsején voltak. Több mint 862 ezer bejegyzett betegről tudnak a világon. Közelít a millióhoz. Eddig több mint 42 ezer halottja van a koronavírus fertőzésnek. Nincs kivétel, vannak országok, ahol a még most is növekedő számok félelmetesek. Olaszország vezet 12.428-al, Spanyolország következne, ahol 8464 halott volt, de majdnem ezerrel növekszik ez a szám naponta. A franciák halottainak száma 3523, Irán 2898, Egyesült Királyság 1789, Németország 775. Kevesebben haltak meg Svájcban, 433, Törökországban 214, Ausztriában 128-an. A száz alattiaknál is nagy a veszedelem, a naponta elköltözők száma növekszik. Jelenleg Romániában 85, Magyarországon 20, Szlovéniában 15, Bulgáriában 8. Csak találomra, hiszen láthatjuk a világ összes országának helyzetét a neten működő világtérképen. Amerikai Egyesült Államok sem áll jól, 4 ezer feletti áldozattal, de ők messze vannak. Tehát tényleg, az egész világ!

Vészhelyzet van. Tulajdonképpen megszűnt a schengeni rendszer. Az utazásra nem lehet gondolni, aki pedig nekibátorkodik az nem tudja mennyire kalandnak számít ez most. Legtöbb helyen le is állították. Maradtak kivételek, hiszen saját “hazánkfiait” lenne aki ápolgassa itthon is. Nem tudom miért mentek egykor el, hogyan illeszkedtek be máshol, de ha sehogysem, akkor a sajnálatos itthoni szokásból is exportáltak. Most importáljuk őket, akikről azt mondják, hogy nagyrészt ők importálták eddig a koronavírust. Ezért kellene a fegyelemnek még jobban helytállni, betartani a kényszerintézkedéseket, melyekkel azonban igencsak baj van sok helyen.

“A nyugati idiotizmus és a keleti lerongyolódás nászából egy nagy büdös semmi
fogant. Semmire nem mentünk egymással, továbbra is bizonytalanul méregetjük
a másikat, miközben közös európai örökségünk és jelenünk szemétdombra
került.”

Voltak még nélkülözésre kényszrített idők. A második világháború után fogolytáborból hazakerült apám sorsa, kenyérkereső élete elképzelhetetlen. Ha nem emlékeznék az akkori helyzetekre, nem is hinném, hogy létezett. Tíz kilométer gyalog reggel, ugyanannyi este 10-12 órás gyári műszak után. A fekete kenyér olajjal tízórai, jó ha volt minden nap. Ritkábban talán semmi. Munka és munka. El kellett tartani a családot, a beteg feleséget, gyerekeket.  Roppant nehéz lehetett. Amikor ritkán elbóbiskolt a széken, hirtelen felugrott és kiabálni kezdett. Érthetetlen hangokat adott ki magából. Ahogy sikerült lecsendesíteni, szomorúan mondta, hogy álmodott. A fronton volt, robbantak a gránátok, a bombák. Az sem volt élet.

Ha vannak akik  a mostani nyugalomban mégis olvassák e sorokat, tudják meg, hogy nem a koronavírus a legnagyobb kozmikus igazságtalanság, ami emberrel megeshet. Csekélység  ahhoz képest, amit a szüleinknek, nagyszüleinknek ki kellett állniuk. Mindenkit megnyugtatok, hogy vannak, lehetnek a mostaninál ezerszer keményebb helyzetek is. Például
ha nincs áram, nincs fűtés, megszűnik a mobilszolgáltatás, ha bedugulnak a
kivezető utak, és az győz, akinek lőfegyvere és vize van.

“Ha három hónappal ezelőtt azt mondjuk, hogy a nyugati világ leáll fél évre egy
titokzatos vírus miatt, és egyáltalán nem biztos, hogy őszre nem dől össze
minden kártyavárként, valószínűleg csak jót mosolygunk.”
De mi lesz ezután. A végét még nem látjuk. Megtanultuk, hogy nem jó, amikor az egész világ útnak indul, inkább maradjon mindenki ott ahol született. Lesznek túlélők és lesznek áldozatok.

A valóság hatalmas pofonai vajon észhez térítik a tényleg gondolkodásra kényszerülteket? Most mennyire számít az  iszlamista erőszak? A hazugságokból szőtt kerítések nem védenek meg semmitől. Félnivalónk az isteni igazságtól van.
A vírus, a fenyegetés a természettől kapott csapás, vagy magunk csinálta veszedelem teljes mértékben felborította az ostobák által felborított természeti és társadalmi környezetet.

A rend kellene uralkodjon. A vírus után is majd ezt kívánhatjuk egymásnak!

Köszönet Szentesi Zöldi Lászlónak cikkében írt gondolataiért, melyek erre az írásra késztettek engem is: “A nyugati idiotizmus és a keleti lerongyolódás nászából egy nagy büdös semmi fogant.”

Hitter Ferenc

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *