RENDNÉLKÜLISÉG

Hírek Magazin Társadalom Tudomány Turizmus

Katasztrófák, veszélyek és fenyegetések

Amikor kellemes, nyugodt nyári időben a régebben megszokott üdüléssel, kirándulásokkal, fürdőzéssel, stb. kellene foglalkozzunk, olyan nagyméretű, félelmetes katasztrófák hömpölyögnek körülöttünk, hogy teljesen megváltoztatják életünket, sok verszélyt jelentenek és alig tudunk alkalmazkodni a sok szokatlan előírásokhoz.

Ha kinyitjuk a tv-t, ott majdnem csak a rossz, a meg nem értés, a viszály és ellentétek özönlenek ránk. Inkább ne is nézzük. Ha szóba állunk emberekkel, a mindennapok gondja keseríti perceinket. Mindezekhez járul a már megkezdődött jövőirányítás, a közelgő választások, akiket mégis érdekelne és roppant ellentmondásos vitákba lehetne keveredni, a piszkos mesterkedések miatt, de sok az érdektelen ember is, akit nem érdekel, azt mondja “én nem megyek szavazni”. Mennyire jó vagy rossz ez, ez is a jövő titka.

De mégis legjobban a katasztrófák érintenek mindekit, hiszen félelmetes következményeik a 21. század emberére olyan hatást gyakorolnak, amilyet eddig talán még, ilyen formában soha senki nem tapasztalt a világon.

A sok veszedelem közül, csak pillantást vethetünk a humanitárius katasztrófák felé, amiről Faragó Tamás a Corvinus Egyetem professzora bőséges magyarázatokat ad az érdeklődőknek. A katasztrófa kollektív stresszhelyzetet vált ki veszélyt okoz és veszteségeket ad a közösségnek. Van belőlük elegendő ma is, gazdasági, politikai, technológiai, ellenőrzési, stb. Vannak katasztrófa típusok, melyek erőteljes demográfiai hatásokat fejtenek ki és beavatkoznak a népesedési folyamatokba. A járvány-katasztrófák az elmúlt évszázadok folyamán a Kárpát-medencében solkrétűbbek voltak.  A humanitárius katasztrófák emberéletekben történt pusztításai sokkal inkább befolyásolták az érintett népességek sorsát, mint ahogy az hasonló esetekben manapság tapasztalható.

Másik katasztrófa, hogy a migráció erősödik Európában. Az országok tehetetlenül állnak a kihívás előtt. A migránstáborok kezelhetetlenné váltak a kontinensen, a járvány gócpontjaivá váltak, de puszta közelségük is elegendő, hogy a környező települések biztonságérzetét tönkretegyék.

Jonas Andersson, a svéd demokraták képviselője elmondta, hogy számos svéd község gazdasága már jelenleg is romokban hever a migráció miatt, és felelőtlenség a kormány részéről, hogy felülírja a községek önrendelkezési jogát, újabb pénzügyi terhet a nyakukba akasztva. – Svédország bukott migrációs politikája a kormány felelőssége, és nem olyasmi, aminek a következményeit a községeknek kellene elszenvedniük – fogalmazott.

Az Egyesült Királyságban Nigel Farage, a Brexit Párt vezetője először tudósított a brit illegális bevándorlás ugrásszerű növekedéséről. Farage elmondta, hogy az összeesküvés mélyebb, mint az elsőre látszik, hiszen a francia parti őrség is közrejátszik a migránscsónakok brit partokig kísérésében. A koronavírus-járvány okozta határzárak és korlátozások ellenére mintegy 1359 migráns érkezett az országba március eleje óta a Daily Mail adatai szerint, ebből 741-en csak májusban.

Görögország a járványhelyzet végével egy újabb migrációs hullám előszelét éli meg. A franciákhoz hasonlóan a török parti őrség is előszeretettel kíséri át a migránscsónakokat a görög felségvizekre.

A károk mellett  jelen van a járványhelyzetben az egészségügyi kockázat is, amit Észak-Olaszországban már jeleztek a kormánynak. Trieszt, Gorzia és Tarvisio polgármesterei levelet küldtek Giuseppe Conte miniszterelnöknek, Luigi Di Maio külügyminiszternek és Luciana Lamorgese belügyminiszternek is, hogy korlátozzák a területre érkező menekültek számát, mivel a helyzet kezelhetetlenné vált.

Erősödik a migrációs nyomás a magyar határnál

Róth Balázs szerint a koronavírus-járvány előtti időszakra jellemző tömeges jogellenes határátlépés visszatért a korábbi, “aktív szakaszába” – közölte a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az M1 aktuális csatornán. Bakondi György azt mondta: nincs olyan határszakasz, ahol ne próbálkoznának az illegális bevándorlók.

Egy következő katasztrófa, a legfrisebb közlések szerint, hogy a világon 19 296 761 ember fertőződött meg a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 720 074, a gyógyultaké pedig 11 682 733.

Szakértők szerint a diagnosztizált esetek száma nem tükrözi pontosan a valóságot, mert az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott a tesztek száma, és a nyilvántartás kritériumai is különböznek.

A SARS-CoV-2 vírus okozta Covid-19 nevű betegség az Egyesült Államokat sújtja leginkább, ahol 4 941 635 fertőzött volt eddig, 161 347-en haltak meg és 1 623 870-en gyógyultak meg.

Brazíliában 2 962 442 fertőzöttről, 99 572 halálos áldozatról és 2 272 299 gyógyultról tudni.

Indiában 2 027 074 fertőzöttet, 41 585 halálos áldozatot és 1 378 105 gyógyultat jegyeztek fel. Oroszországban 875 378-ra nőtt az igazolt fertőzöttek száma, a halálos áldozatoké 14 698-ra, a gyógyultaké pedig 682 278-ra emelkedett. A Dél-afrikai Köztársaságban 545 476 fertőzöttről, 9909 halottról és 394 759 gyógyultról tudnak a hatóságok.

Mégis, a sokévi átlagnál kevesebb kárt okoztak a természeti katasztrófák világszerte az első fél évben egy legfrissebb felmérés szerint.

2020: a globális összeomlás küszöbén? – teszi fel a kérdést Dorosz Dávid cikkében, válasza pedig konkrétan, hogy a 2020-as évek sorsfordítóak lesznek. A világunk egyre melegebb, igazságtalanabb és veszélyesebb hellyé válik. A harc a jövőért már zajlik.

Földünk ökoszisztémáját alapjaiban érinti a népességrobbanás: a mai 7,7 milliárdos népesség az ENSZ középutas előrejelzése szerint 2050-ben 9,8 milliárdra, 2100-ban pedig 11,2 milliárdra növekszik.

 A klímakatasztrófa következtében emberek milliói kényszerülnek majd elhagyni otthonaikat. A Föld lakosságának közel egyharmada az emelkedő tengerektől veszélyeztetett zónában él (például egész Miami Beach víz alá kerülhet és Banglades jó része el fog tűnni), illetve Dél-Európától Kínáig teljes régiókra tartós szárazság és elsivatagosodás vár. A kiszámíthatatlan időjárás és a természeti katasztrófák pedig a kevésbé kitett helyeken élőket is elérik, elég csak a nyugati városokat menetrendszerűen érő hőhullámokra gondolni.

 Társadalmi életünket bénítják a növekvő vagyoni és jövedelmi egyenlőtlenségek, ezek a 2020-as években várhatóan nemcsak a társadalmakon belül, hanem globálisan is nőni fognak. A jövedelmi egyenlőtlenségek robbanásszerű növekedése mögött meglehetősen egyszerű okok állnak: az emberek jól meghatározható, szűk köre jelentősen többet keres, mint mindenki más. Miközben ezeknek az embereknek a jövedelme olyan mértékben nőtt, hogy mára szupergazdag globális elitté váltak, nemcsak a szegények, de a nyugati középosztályok jelentős részének is csak stagnáló bérek jutottak. Végül pedig éppen a nemzetközi rend szétbomlása – és az így kialakuló új rendnélküliség – az utolsó nagy, globális válság, amely meghatározza 21. századi életünket: Erősödő rivalizálás, növekvő geopolitikai feszültségek, hegemónia hiánya, nemzetközi szervezetek gyengülése – ez lesz a 2020-as évek nemzetközi tájképe.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *